Amikor 2016 őszén elkezdtem a life coach és nyelvi coach képzést, még nem tudtam pontosan, milyen mély változásokat fog hozni a tanításomban. Csak azt éreztem: valami nagyon fontos dologra találtam rá.
A képzés közben lassan elkezdtem beépíteni a coaching szemléletet a saját óráimba is. Nem egyik napról a másikra történt. Inkább apró, tudatos változtatások formájában.
Először a kérdéseim változtak meg
Korábban is sokat beszélgettem a tanulóimmal a céljaikról, de most már egészen más mélységben. Nem csak azt kérdeztem meg: miért tanulsz németül? Hanem azt is:
- Mit fog megváltoztatni az életedben, ha eléred ezt a célt?
- Mi lenne számodra az igazi siker?
- Mi segített már korábban egy nehéz tanulási helyzetben?
Azt vettem észre, hogy a tanulók teljesen más energiával kezdtek dolgozni. Amikor valaki a saját belső motivációjára kapcsolódik rá, egészen más minőségű tanulás indul el.
A másik nagy változás: a felelősség áthelyezése
Tanárként sokszor hajlamosak vagyunk mindent kézben tartani: mi magyarázunk, mi javítunk, mi irányítjuk a tempót. A coaching szemlélet viszont azt mondja: a tanuló nem passzív befogadó, hanem aktív partner a saját fejlődésében.
Amikor ezt elkezdtem tudatosan alkalmazni, valami nagyon érdekes történt.
Mi változott a tanulóimban?
A tanulóim magabiztosabbak lettek. Bátrabban beszéltek. És sokszor gyorsabban haladtak, mint korábban.
És közben bennem is történt egy fontos változás
Tudatosan ráláttam, hogy a tanítás számomra nemcsak tudásátadás, hanem kísérés. Egy folyamat támogatása. Egy ember útjának segítése.
Ez a felismerés teljesen új értelmet adott a munkámnak. Éreztem, hogy sokkal mélyebben és hatékonyabban tudom ezentúl támogatni a tanulóimat – csodálatos érzés volt!
Nem tagadom: ez egy élethosszig tartó tanulás, fejlődés, önfejlesztés. De minden perce megéri!
Kíváncsi vagyok a te tapasztalatodra is!
Te mennyire érzed partnernek a tanulóidat a saját tanulási folyamatukban? Írd meg nekem kommentben – szívesen olvasom! 🙂
