Sziasztok. Réka vagyok. Kontroll-függő. Szenvedélyem a tervezés, a kockás papírok, a táblázatok. Megszállottan gyártom a napi/heti/havi listákat, ez ad biztonságot és keretet a hétköznapjaimnak. Ha nincsenek, el vagyok veszve. Mámoros boldogság önti el a szívemet, ha egy bejegyzést kihúzhatok. Nem, nem diszkréten kipipálom, hanem kihúúúzom. Kizárólag vastag filctollal. Lendületesen, megkönnyebbüléssel, büszkeséggel. A nap fénypontja minden kihúzás. Így több fénypont is adódik egy nap.
Jobb esetben. Rossz esetben a lista egy nagy káosz, mert tele van „márrégtúlkénelennirajta-feladatokkal”. Ilyenkor csak egy dolog segít: A tiszta lap. Átvitt értelemben is és konkrétan is. Veszek egy új lapot, és átvezetem rá a régi feladatokat – átgondolva, hogy aktuális-e még, fontos-e, sürgős-e, s.o.s-e. Pl. nyaralás lefogalás, fodrász, téli gumi csere, …
Ismerős? Örülök, hogy nem vagyok egyedül… Nem véletlenül jöttem ebbe az anonym csoportba…
Hogy mást is láttok a szememben? … Hát igen, be kell vallanom, hogy mindez pont a pandemia előttig működött így. Aztán végleg kicsúszott a lában alól a talaj…
- decembere volt. Kétségbeesve és tanácstalanul álltam a Year Compass 2021. felett. Hosszú évek óta először az ég világon SEMMIT nem tudtam beleírni az újév tervező részbe. Se kedvem, se motivációm nem volt hozzá. Úgy éreztem, a vírushelyzet most úgyis felülír mindent, kudarcra nem gyúrok. Üresen hagytam a tervezőt, eltettem a fiókba a kockás papírt. Vettem egy nagy levegőt és azt mondtam: Réka, most ez van, és ez lesz. Próbáld pánik nélkül megélni a „Sodródj az árral” és az „Engedd el a kontrollt” hangzatos tanácsokat.
Érdekel, hogy sikerült? Lassan eltelt egy év, és azt kell mondanom, hogy működött! Ugyan nagyon nehezen, de elengedtem a jövőbeli tervezést, szervezést. Napi és heti to do listák ezután is voltak, de havi előretervezés, lefoglalás, naptárba írás nem. Meglepő nyugalommal (beletörődéssel?), de nyitott szemmel és szívvel néztem az új év elé. Nem voltak elvárásaim a 2021. év felé.
Mégis hihetetlen, mennyi mindent sodort elém az Élet szakmailag és magánéletileg is! Az Univerzum tette a dolgát, a Föld forgott tovább, a lehetőségek pedig adódtak. Érdekes projektek, színes utazások, mininyaralások, baráti látogatások, erdei kirándulások, egy hard core költözés, lakásfestés, és megannyi családi kaland! És ami a legfontosabb: görcsös időkorlátok, listák nélkül. Hihetetlen!
Ilyen rózsaszín köd volt az éve? Azért nem. Bevallom: egy dolog nem hagyott nyugodni: azon tipródtam sokszor, hogy mi van, ha ugyan én tervek nélkül súlytalanul lebegek, és csak az energiák áramlására figyelek, de a konkurenciám a pandémia ellenére is tervez, szervez, teker, továbblép. Mi van, ha lemaradok?
Aztán eszembe jutott a legfontosabb szabály: csak magamra kell figyelnem, magamban kell bíznom, nem adhatok energiát a negatív gondolataimnak! A saját belső hangomat kell meghallanom!
Így vált a 2021 év a legfurább, legbizonytalanabb, de mégis a legnyugodtabb évemmé. És decemberre még egy szuper továbbképzésre is jutott, amire már nagyon vágytam! De erről majd a következő alkalommal írok…
Tervezzetek – de ne túl görcsösen
Szervezzetek – de ne minden áron
Engedjétek el néha a gyeplőt – a lovak úgyis maguktól visszajönnek 😉
Sikeres és Boldog Új Évet kívánok Nektek! Szeretettel: Réka
